A Görgényi-havasok nyugati lábánál a Cseresznyés-tető alatt, a Sóközén (568 m) egész tókomplexum alakult ki: a szovátai sós tavak. A legismertebb a heliotermikus (azaz a napsugaraktól felmelegedett) jellegű Medve-tó (max. mélység 18 m, 3,8 ha, 254 g/l sótartalommal), ennek vize a Mogyorósi-tó (7,4 m, 0,36 ha) felé folyik le, de hozza kapcsolódnak a Vörös- (2, m. 0,16 ha) és Zöld-tó (1,3 m, 0,03 ha). A szovátai sóhegyen más tavak is találhatók: Fekete-tó (6 m, 0,8 ha), Piroska-tó, Kigyós-tó, Bérc-tó stb.

A szovátai Medve-tó keletkezésére vonatkozó feljegyzések tanúsága szerint (Fekete et alii. 1998) még történelmi léptékben is rövid idő alatt alakult át a terep konfigurációja. A szovátai fürdő korábban (az ún. Géra) a jelenlegi fürdőkomplexumnál lennebb a Sómező / Zoltán-tető D-i lábánál volt. Jelenleg a fürdőhelyi funkciójú városrész a Rózsák útja mentén a legmélyebb, ez lehetett hát egy korábbi völgynek a talpvonala. Ma azonban patakról csak a Mária-forrás alatt (távolsági buszmegálló, piac) lehet beszélni (Fekete-patak).

A szűk völgy jobb oldalán, a Zoltán-tető DK- lejtőin húzódik meg a Fekete-tó (Feneketlen-tó/Jordán-tó, 101x49 m, 6,20 m mély; szerves iszappal), a Fenyő út mentén. Mintegy 500 m-rel fennebb terül el a Medve-tó, a maga 18 m-es mélységével. A kiterített medvebőrhöz hasonló alakú helyén a XIX. század közepén a Fórika kaszáló, majd Illyés Lajos rétje volt. „A Medve-tó elődje a Fehér-tó volt, a mai Mogyorós-tó lefolyásának irányában. Amikor ennek természetes gátja az 1850-es években átszakadt, és vize a Só-árokban lefolyt, a Szováta vizében és a Kis-Küküllőben 20 km-es szakaszon kiirtotta a halakat. (...) Kezdetben két patak folyt át a kaszálón, és szivárgott be a Zoltán-tető aljába. Majd ezek egyikében keletkezett az Illyés-tó" (Vofkori 1998. I. 293.), azaz a mai Medve-tó, 1875. május 27-én omlással, majd a maihoz hasonló kiterjedését 1881-re érte el. A koncentrált sótartalmú (256 g/l) tó gyógyászati jelentősége nem csupán magának a víznek az ásványi összetételében és helioterm jellegében áll, hanem annak a tófenéken felhalmozódott szapropél-iszapnak köszönhetően is, amelyet a fürdővállalat kezelőbázisában iszappakolások formájában is hasznosítanak mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére. (Pricăjan 1985. 282-286., Munteanu-Stoicescu-Grigore 1986. 265.).

A Medve-tó medencéje tulajdonképpen egy egész tókomplexumot foglal magába. A Medve-tó mintegy 320 m hosszan nyúlik É-D irányba, szélessége a D-i részén a legnagyobb, 210 m, ahol a strandot és a kezelőbázist is kiépítették. Ny-i oldalát a Só-köze (533 m) szűkíti be mintegy 100 m-re; DNy-on a Zoltán-tető határolja, és ezen a részen, mintegy 50 m-re található a 85x63 m kiterjedésű, 6,40 m mélységű Mogyorós-tó, melyet szintén hasznosítanak fürdőzésre és iszapkitermeléssel. A Mogyorós-tó Ny-i végében a Sós-völgyön folyik le a víz a Zoltán-tető Ny-i lábánál mélyülő Sós-árok felé. Ez választja el a Zoltán-tetőt a Bérc-tetőtől, melyen túl viszont már a Rakottyás-patak folyik a Szováta vize felé. A Medve-tó medencéjét a Sóköze választja el a Sós-árok felső szakaszától, ahol a Rigó-tó és a feltöltődött-elmocsarasodott Kígyós-tó is található. A Medve-tó ÉNy-i végében rövid csatorna révén kapcsolódnak a Zöld-tó (20x16 m, 1 m mély) és a Vörös-tó (70x24 m, 2,5 m mély), melyek a Medve-tóval egy időben keletkeztek. Ezeket egy hegyláb választja el a mintegy 60-70 m távolságban levő édesvizű Piroska-tótól, mely viszonylag új tó az egykori Piroska-bánya helyén. „A tó vize egy felszín alatti lefolyón időnként a Medve-tóba ömlött, annak vizét felkavarva. Emiatt a tavat részben lecsapolták, csak ÉNy-i részét hagyták meg (...) legnagyobb hosszúsága 84 m, szélessége 28 m ..."  (Fekete et alii. 1998. 12.). A Medve-tó É-i végében egy kis vízvezető árok torkollik a tóba, ez mentén található a kis méretű Sós-tó, a tó ÉK-i csücskében pedig a Körös-Toplica-patakkal egyesült Aranyosbánya-patak torkollik édesvizet szállítva a Medve-tó tömény sós víztömegére. Ez a kisebb sűrűségű édesvíz réteg mintegy lencsét képez a tó felszínén. Ennek köszönhetően alakul ki a helioterm jelenség, azaz az üvegház-hatáshoz hasonló jelenség, mely beengedi ugyan a napsugarakat, melyek felmelegítik a mélyebben levő sós vizet, de a felhalmozott hőt az csak nehezen adja le, s ha nem zavarják meg a vízrétegződést, akkor a felszínen 20-24 ^oC-os víz 40-60 ^oC-ra is felmelegedhet 1,5-2 m mélységben. A nagyobb mértékű édesvíz beszivárgás az utóbbi évtizedekben állandó veszélyt jelentett a helioterm jelenségre nézve, ezért a tó vízgyűjtőjén több helyen szabályozási munkálatokat végeztek. A Tivoli szállótól É-ra levő hordalékfelfogást szolgáló mesterséges Ifjúsági-tavat 1998 elején lecsapolták. Ennek lefolyása a Rakottyás-patak irányában volt. Kisebb dolina-tavak a Zoltán-tető térségében (Édes-tó, Bivaly-tó, Négy-tó) és a Bérc-tetőn (Bérc-tó) is vannak (Vofkori 1998. I. 295.).