Az egykor Maros-Torda vármegyéhez tartozó Nyárádremetétől (Eremitu) É-ra, 3 km-re fekvő, kb. 800 m magas dombtetőn Árpád-kori vár maradványai rejtőznek a sűrűben. A 12-13. századi várról - mely a korai kelet-erdélyi határvárak egyik tagjának tekinthető - írásos adat nem maradt fenn. Egy 1586-os határjárásban Vityal várromját mint a nyárádremetei határ északnyugati szélét említik.

Orbán Balázs adja ez erősség első részletes leírását. Mint írja, "E vár idomát nem elfogadott műalak, hanem a hegy fennlapjának idomzata határozta meg, s miként a hegy lapályos teteje, úgy a vár is körített szögletekkel bíró négyszög alakú volt; a még ölnyi magasságban fennálló várfalak 246 lépés kerületűek. E falak négyláb szélesek, válogatott trachyt-darabokból forró mésszel oly szilárdon épültek, hogy még most is bonthatatlan tömörségben dacolnak az idő romoló hatalmával...".

Napjainkban a hegyorom peremén tojásdad alakú, 56 x 40 m-es, teljesen lepusztult falgyűrű húzódik, melynek alapozási szintje fölé a hegytető kb. 4-6 m-el emelkedik. A sok habarccsal összerakott andezitfal helyenként égésnyomokat mutat, vastagsága 1,55-1,7 m. A hegy Ny-i és É-i oldalát sánc védi, mely árokkal kiegészítve átvágja az ÉK felé csak enyhén lejtő, elkeskenyedő hegygerincet, melyet ettől ÉK-re egy további sánc is tagol. Egy következő építési periódus során a fenti falgyűrű ÉK-i oldalát egy keskenyebb, 1,4 m vastag falszakasszal, valamint egy kb. 9 x 8 m-es, négyszögű toronnyal bővítették, mely utóbbinak maradványai ma is megfigyelhetők. A vár sok kincskereső gödörrel feldúlt belsejében kőépület nyoma nem látszik.

Részletes leírás térképekkel, fényképekkel.

Források:
Benkő Elek: Kelet Erdély "korai" kővárai. Castrum Bene. 1989. 68.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. IV. Pest. 1870. 96-97.