mi a GPS?

• a Global Positioning Sistem (Globális Helymeghatározó Rendszer) egy, a nap 24 órájában működő és földünk bármelyik részén használható, - az Amerikai Egyesült Államok által épített és működtetett - műholdas rendszer, amellyel háromdimenziós helyzet-meghatározást, sebesség- és időmérést végezhetünk méteres pontossággal.

Túl tudományosan hangzik?egyszóval megadja a földrajzi helyzetedet (koordinátáidat).

Mivel a rendszert nem zavarja az időjárás (köd, hőmérséklet, csapadék...), a napszak (sötétség) nagyon jól használható akkor is, mikor a "hagyományos" tájékozódás és ennek segédeszközei csődöt mondanak. Kedvezőtlen látási viszonyok mellett is elérhetjük célunkat, vagy eltévedés esetén bármikor visszajuthatunk a kiindulópontunkra.

• kik használják a GPS-t? A katonaság mellett (hisz számukra volt fejlesztve a 70-es évek végén) átkerült a civil használatba is, így ma már mindenhol megtaláljuk ahol helyzet-meghatározásra van szükség (és nemcsak :-), navigációban, térképészetben, az űrkutatásban,  földi-légi-vizi közlekedésben, járműkövetésben.

Mivel a jelenlegi GPS rendszert és a hozzátartozó műholdakat az Egyesült Államok üzemelteti, az USA katonaságja bármikor zavarhatja, használhatatlanná teheti a rendszert más felhasználók számára, egy bizonyos földrajzi területen (pl. Irak, Irán térségében az öbölháború alatt). Emiatt az Európai Unió elhatározta egy saját rendszer kiépítését, ami a Galileo nevet fogja viselni... ez 2008-ra működőképes kellett volna legyen, de sajnos ettől még messze áll.

Maga a GPS modul csak a koordinátákat, számítási pontosságot (és pár más adatot) ad meg. Hogy használható legyen, hozzá van építve (vagy lehet külön kütyű is) kijelző, térkép-megjelenítő, navigációs "monkikáló" és egyébb extrák. Tehát lehet egy készülékben minden (kiránduló GPS-ek), de van olyan eset is, mikor a gps vevő kint van pl az autó/vonat :-) tetején és bent navigálunk laptoppal, pda-val, telefonnal.

hogyan működik a GPS?

• a rendszer 24 darab (+2 biztonsági) nem geostacionárius (vagyis a műhold nem "áll" a Föld ugyanazon pontja felett) szatelitből épül fel, amelyekből a Föld bármely pontján bármely időpillanatban 6-12 látható. Az alább ismertetett mértani módszerrel megmérjük a (pillanatnyi) pontos földrajzi helyzetünket (koordinátáinkat). Mivel a GPS másodpercenként meghatározza a helyzetünket, ha közben elmozdulunk, akkor kijelzi az irányunkat, sebességünket, megtett távolságunkat és még sok más hasznos adatot.

• a rendszer a távolságmérésre alapoz, amit időmérésből kapunk meg. Vagyis megmérjük, hogy mennyi idő alatt érkezik meg a GPS vevőnkbe a műholdról kisugározott jel, így ismerve, hogy a rádióhullámok fénysebességgel haladnak, megkapjuk egy bizonyos műholdtól való távolságunkat. Ugyanabban a pillanatban megmérjük a távolságot még két-három szatellittől (amelyeknek a helyzetét ismeri a GPS), így legalább három mérésből megkapjuk a helyzetünket (lásd az ábrákat). Minél több műholdat használ a vevő, annál pontosabb lesz a mérés (kiránduló GPS-ek esetében ez 3-15 méter között mozog, viszont a professzionális készülékek elérik a centiméteres pontosságot is). A modern GPS vevők egyszerre 12 szatellittel tudnak dolgozni, de mivel a GPS antennája "rá kell lásson" a műholdra (emiatt nem nagyon működnek az épületekben a GPS-ek), a vevőkészülék ritkán lát 8-10 szatellitet, és pl., ha egy mély szurdokvölgyben vagyunk, megtörténhet, hogy a méréshez szükséges három műhold sem "fogható", így a GPS nem tudja a helyzetünket meghatározni.

• persze a rendszer sokkal bonyolúltabb, hiszen nagyon pontos időmérésre, pályaszámításokra, szinkronizálásokra van szükség, de akit érdekelnek a technikai részletek, az olvassa el a cikk végén levő ajánlott irodalmat.

mire használhatják a túrázók?

• a GPS nem egy csodaeszköz, hanem kiegészítő felszerelése a túrázóknak, hiszen, ha egy ismert területen, ösvényen haladunk, elméletileg nincs is szükségünk a GPS-re, hacsak nem akarunk térképezni vagy megtett távolságot illetve magasságot mérni.

• viszont mikor letérünk a járt útról, besötétedik, ködbe kerülünk, akkor mutatkozik meg az igazi hasznossága, hiszen ismeretlen területen is célhoz tudunk érni, ha a GPS-re fel vannak töltve a megfelelő terepobijektumok, térképek, adatok.

Erre két lehetőség is van: ha már jártam egy területen, és elmentettem a fontos pontokat - szaknyelven POI-kat - (elágazások, források, csúcsok, házak, kocsmák, barlangok bejáratai...) akkor bármikor bárhonnan vissza tudok jutni ezekhez a pontokhoz, hiszen a készülék jelzi az irányt (légvonalban), a távolságot és a pillanatnyi sebességem, illetve az ebből kiszámolt megérkezéshez szükséges időt. Lehet útvonalat is felépíteni, vagyis a GPS pontról pontra - ezeket érdemes kulcshelyekre tenni - vezet a cél felé, így nem toronyiránt kell gázolni.

• a másik lehetőség az, hogy, mivel a GPS-t számítógéphez lehet kötni, a fentebb elmentett pontokat le lehet tölteni, szerkeszteni és megőrizni. A jó az, hogy ez működik fordítva is! Ha megvannak különböző pontok koordinátái (ezek lehetnek térképről leolvasva, elküldheti egy ismerős, aki már járt az illető helyen, vagy akár le is lehet őket tölteni az internetről) akkor ezeket fel lehet tenni a GPS-re, így megérkezve a túra területére, máris kezdhetünk navigálni. A legjobb megoldás az, hogy elkészítjük, vagy megszerezzük a pontos papírtérkép számítógépes léptékhelyes, kalibrált változatát, így azon akárhol létrehozhatjuk a minket érdeklő pontokat, melyeket aztán GPS-re teszünk. Lehet a Google Earth adatait is használni, de ezek jópárszor pontatlanok.

• hazaérkezve a túráról megnézhetjük számítógépen (akár a fentebb említett térképen is) a megtett utat, hogy merre is tévelyegtünk, hiszen a készülék adott időpillanatokban elmenti a helyzetünket, a pillanatnyi időt, magasságot.

• Említettem a "térképezést", térképfrissítést, hiszen végigjárva egy útvonalat, el lehet menteni (és jegyzetelni vagy diktafonba/telefonba mondani) a számunkra fontos tereptárgyakat, miket számítógépre letöltve, egy meglévő térképre lehet helyezni, így könnyen lehet ezeket pontosítani, frissíteni.

Természetesen a fentebb említettek 3-15 méteres pontossággal működnek és néha megtörténhet, hogy a GPS ennél többet is  csal, de ez a túrázók számára bőven elfogadható. A készülék jelzi a pillanatnyi becsült pontosságot is, így erre figyelemmel lehet lenni.

• Az utóbbi években egyre olcsóbbak lettek a "hobby" GPS-ek, így ma már 100 eurótól egészen 500 euróig lehet választani a mindenféle felszereltségű készülékek között. Az újabb telefonokba már be van építve a GPS vevő és az autóvezetők jórésze is használ navigációs berendezést.

A GPS-ek egyre kisebbek és "okosabbak" lesznek, megjelentek a maroktelefonba, karórákba épített GPSek, léteznek olyan walkie-talkie-k (rövidtávú rádiók) amikben GPS is van, így tudjuk követni a túratársak (vagy kutyánk) helyzetét, sebességét.

honnan?

Erdélyben sajnos sok lehetőségünk nincs, vagy a kolozsvári Micro Mapper cégtől vagy a hivatalos, bukaresti Garmin forgalmazótól rendelhetünk. Ha a túraboltokban találunk is, drágábban adják, így érdemes szakboltba menni. Legjobban akkor járunk, ha sikerül az USA-ból elhozatnunk (30-40% árkülönbség), de így a jótállás csak ott érvényes.

mit?

a Garmin GPSMAP 62s, vagy ennek elődjét, a GPSMAP 60CSx-et ajánlom.

zárszó

• 7-8 éve (2002-től) használok GPS-t, igaz, inkább térkép-frissítésre, de így is jó párszor "megmentett" az eltévedéstől ismeretlen terepen, illetve ha ránk sötétedett. Pillanatnyilag a romániai túrázók 5-7%-a élvezi e technológia előnyeit, de a számuk növekszik.

• a GPS lassan átveszi a papírtérkép, az iránytű, a távolság-, magasságmérő, időjárás-előrejelző szerepét, így egy fontos felszerelése lehet a túrázóknak.
• bármilyen kérdésre örömmel válaszolok, segítek a bbb "kukac" beyer.ro címen

ajánlott irodalom

• alapok (magyarul): http://hu.wikipedia.org/wiki/GPS
• OpenMaps térképek: http://openmaps.eu/udv
• haladó GPS-ezőknek készülő oldalam

© BBB [Böjthe-Beyer Barna]