Szalárd (Sălard, 565 m) – Szalárd völgye (valea Sălardului) – Meleg-ág (Hólé, Şolea) – Fancsal nyereg (şaua Fâncelul, 1555 m)

jelzés: kék kereszt
távolság: 19.9 km
szintkülönbség: + 998 m, - 20 m
menetidő: 6 ½–7 óra

„Szemközt veled, a Szerecsen alatt, két éles hegy közé bezárva egy patak szalad belé a Marosba. Ez a Szalárd. Ott ered valahol messze fönt a görgényi gerinceken, és széles nagy területről harmincegynéhány patakocska vizét hozza magával. Körülötte, ameddig ellát a szemed, mindenütt erdő” írta Wass Albert a Szalárd völgyéről. Ezt a völgyet járjuk most végig, ami több túránk kiindulópontja lehet és felvezet a környék legmagasabb csúcsára, a Fancsal-tetőre (Vf. Fâncelul 1684 m)
Szalárd völgyének bejáratától, a második világháborúban felrobbantott, Maroson átvezető keskeny nyomtávú vasúti hídtól – ami helyett most egy gyalogos híd van – indul utunk, ide vonattal juthatunk el, a Palotailvai (Lunca Bradului) állomáson leszállva és gyalogolva 2.5 kilométert Régen irányába. Gépkocsival a DN15 úton a szalárdi (Sălard, 560m) „La Izvor” autós-pihenő, pisztrángos kocsma mellett levő autós hídig jövünk (itt egy bővizű forrás is van, és innen indul az északra tartó piros ponttal jelzett körút a Szerecsen sziklákra, ahonnan jó kilátás nyílik a Maros völgyére, és több második világháborús lövészárkot, bunkert is találunk). A hídon átmenve megpillantjuk a kék kereszt turista-jelzést (ez vezet minket végig a völgyön, 500 m után elérünk a gyalog-hídhoz), illetve az ötödik útvonal piros keresztjét, ami az innen kezdődő hegylábon vezet el a Jódmezőre (érdemes ezen kicsit felkapaszkodni, hiszen második világháborús lövészárkokat láthatunk és 300 m után kicsit balra térve egy szikláról kiláthatunk a Maros völgyére).
A Szalárd-patak Marosba torkollásától haladunk a völgyön felfele, ha átmegyünk a balkézre levő, régi beton kisvasút-hídon (a keskeny nyomtávú vasutat a hetvenes években felszámolták) eljutunk a Bánffy vadászházhoz (a Bánffy uraságé volt –ahogy az egész felső-Marosvölgye is, Kemény bárókkal osztozva –), a kommunista időkben „Doi Brazi” (két fenyő) névvel működtették turistaszállóként és kocsmaként, 1990 után gazdátlanul maradt és most már siralmas állapotban van.
Az előző rezsimben a völgy le volt zárva, csak fakitermelés folyt és alig pár nyaralóház létezett, ma már sajnos a völgy eleje (körülbelül 5 kilométer hosszan) megtelt hétvégi nyaralókkal, helyenként már majdnem falut képezve. Elhagyva az út jobboldalán levő, hegyoldalba vájt, kikövezett régi begyűjtő központot eljutunk a Zsirka (Jirca) völgyének a szájához (eddig 1.3 km-t jöttünk) ahol pár régi falusi ház van és innen indul a Nagy-Erdős csúcshoz (Magura, Măgura Mare, 1480 m) vezető piros háromszöggel jelölt tízes számú túraút.
Továbbhaladva a Szalárd völgyén 750 m után, balkézre, a patak túloldalán találjuk a Denisa panziót (itt szállást, ételt-italt vásárolhatunk), majd megérkezünk a sok nyaraló-ház közé (eddig „utcai” világítás van éjjelente a völgyön és jó pár forrást is találunk). A telepet elhagyva balkézre (keletre) nyílik egy völgy, amin feljuthatunk az Iza-rétre -autóval kb. három kilométert tudunk haladni, majd gyalog kell megtegyünk még 2 km-t-, innen jó kilátás nyílik a dél-nyugatra a Görgény-gerincre. Jobboldalt a Német (Neamţului), Belcsu (Bölcsi, Belciu), Kis-Ciba (Ţiba Mică) majd a Nagy-Ciba (Ţiba Mare) völgyei követik egymást. Ez utóbbin a kék ponttal jelzett a hatos útvonal halad (feljuthatunk a Komárik-mezőre, Ciba-tetőre, Széles-tetőre).
A fővölgyön továbbmenve (negyed kilométert a Ciba útjától) a Szalárd patakja átfolyik jobb oldalra (délre), itt, rögtön a híd után balkézre az erdő alatt megpillanthatjuk (és kóstolhatjuk a vizét) a Wass Albert forrását (sajnos az emléktábla kihelyezését meggátolták). A völgy szájától eddig 5.9 kilométert tettünk meg és 140 métert emelkedtünk). Tíz perc gyaloglással (850 m) eljutunk a Sestinai elágazáshoz, -itt kék kereszt jelzés vezet fel a délre nyíló völgyön a főgerincre (Moica mezőre)-, majd elhagyva a jobb kézre levő két házat és a régi fém-vázú épületet, 400 méter után balra találjuk a Sestina panzióhoz vezető feltérőt.
Tovább követve a fő-völgyön vezető kék kereszt jelzést, elhagyunk pár jobb kézre fekvő nyaralót, majd a Wagner (balra) és Oberet (jobbra) völgyét és 3.7 km megtételével egy elágazáshoz érünk, aminek a szélén egy törpe vízi-erőmű kis épülete fekszik. Itt elhagyjuk a Szalárd patakját ami délre tart (jobbra egy nagy ház van, ezt látta/látja el villannyal a kis generátor), majd ez a völgy kettéválik a Hideg-ágra (jobbra – délre – tartva, ezen kb. 5 kilométert tudunk autóval felmenni) és a Szalárdra, ami aztán 1.2 km után megint szétágazik, balra a Gödrös patak (Gropşoara) völgye (autóval 2.5 km-t haladhatunk), míg jobbra a Kis-ág – Nagy-ág húzódik. (Ezeken a völgyeken találhatunk régi, kopott jelzéseket, melyek mind a főgerincre vezettek).
A „törpe-erőmű” kereszteződésben balra térve vezet utunk tovább, 1.2 km után még egyszer elágazik a völgy (utoljára, eddig 12.4 km-t jöttünk a Maros völgyétől és 300 métert emelkedtünk), észak-keletre a Magura patak útja vezet minket a Nagy-Erdős csúcs fele (kék háromszög, kilences útvonal), míg jobbra (keletre) a Meleg-ág (Hólé) völgye tér el. Ezen haladunk tovább, egyre meredekebben kapaszkodik utunk, érintve két-három házromot 5.5 kilométert (és 420 m szintkülönbséget) tudnánk még autóval megtenni. A fakitermelő út végétől a patak mellett haladunk, majd 500 méter után a szűk völgy kinyílik és kettéágazik (ahogy a csermelyek is, innen lehet vizet venni), nem térünk el balra, hanem a déli irányt tartva az egyre meredekebb hegyoldalon kapaszkodunk ki (1.2 km, 260 m) a főgerincen 1555 m magasan fekvő nyeregbe.
Innen balra – keletre – térve a kopott piros sáv jelzést követve (1. útvonal) 700 méter után feljutunk az északi gerinc legmagasabb csúcsára, a Fancsal-tetőre (Vf. Fâncelul 1684 m).
Télen az út hossza és a nagy hó miatt nem ajánlott, a túraléccel felszereltek inkább a 15. túraúton közelítsék meg a Fancsal csúcsot.


pár fontosabb pont GPS koordinátái (WGS 84, fok° perc.perc’ formátumban)

© BBB [Böjthe-Beyer Barna]