Szováta, Medve-tó (Sovata, Lacul Ursu, 500 m) – Sebes-patak völgye (valea Sebeşului) – Nagy-Mező-havas (Saca, 1776 m)

jelzés: kék sáv
távolság: 18.2 km
szintkülönbség: + 1220 m, - 0 m
menetidő: 6–6 ½ óra



Szováta (Sovata, 500 m) a Sóvidék legnagyobb települése, híres fürdő- és üdülőhely a Kis-Küküllő felső részén. A város – a sókarszton létrejött – öt sóstóból álló gyógyfürdőjéről és só-szikláiról nevezetes, legnagyobb tava a heliotermikus Medve-tó (Lacul Ursu), alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen kapta a nevét. 1875 körül alakult ki, 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van benne, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. Többi tava a Mogyorós-tó, a Fekete-tó, a Veres-tó és a Zöld-tó, ezekhez több (helyi) rövid, jelzett túraút vezet. Szovátán számtalan – minden igényt kielégítő – szállás- és szórakozási lehetőséget találunk. Mivel a környéken két sípálya is található télen is kikapcsolódást tud nyújtani a település. Marosvásárhelytől (Tîrgu-Mureş) 55, Segesvártól (Sighişoara) 60, Sászrégentől (Reghin) 35 km-re fekszik, személygépkocsival vagy busz- illetve kisbusz (maxitaxi) járatokkal lehet megközelíteni.
A fürdővárosból indul utunk, a Medve-tó mellől, észak-keleti irányba haladunk a sípályához vezető úton. Másfél kilométert megtéve a Patak-major elágazásához jutunk, majd továbbhaladva érintjük az Iszap patak völgyszáját (ezen vezet a piros ponttal jelzett 35-ös túraút). Innen 5.2 km-re van a sípálya alsó része, parkolója és még 3.2 kilométert megtéve elérjük a Cserepes-kői andezit bányához (külszíni fejtés) felvezető utat – télen általában eddig tudunk feljönni, mivel takarítják a bánya-utat –. Szovátától 10.5 km-t tettünk meg és 560 métert emelkedtünk.
A Sebes-patak mellett megyünk tovább, az emelkedő fakitermelő úton (ezen autóval is tudunk még haladni), 2.7 km után egy szerpentinen kapaszkodunk fel, majd másfél km-t gyalogolva eljutunk az út végén levő Sebesfői erdészházhoz – itt forrást is találunk –. Észak-keleti irányba haladunk tovább, nyílt terepen a meredek köves szekérúton, 500 m után balra kanyarodik erdőben vezető utunk és 1.1 km-t megtéve feljutunk a négyes elágazáshoz, a szekérútra. A bánya-feltérőtől 5.7 km-t jöttünk és 580 méter szintkülönbséget emelkedtünk.
Balra – nyugatra – térve leereszkedhetünk Vármezőbe (31-es út, kék pont) vagy az Asztal-kő – Cserepes-kő – Cseresznyés-gerinc útvonalon Szovátára (35-ös túra, piros pont jelzés). Jobbra térve eljuthatunk a Bucsin-nyeregbe (piros háromszög, 39-es út), továbbmehetünk a főgerincen a Gajnásza – Tatár-kő – Bakta nyereg útvonalon (1a, 1-es túrák, piros sáv jelzés) vagy a Csencsón keresztül leereszkedhetünk a Répás-tetőre, majd Szovátára (piros pont jelzés, 35-ös túra).
Előrehaladva – követve az eddigi kék sáv jelzésünket – a Mező-havas enyhén gömbölyű, nyílt – borókával, pár fenyővel és áfonyával borított– tetejére jutunk. Itt két – még a kommunista időkben használt – vadász-lest is találunk – az alsó (nagyobbik) tulajdonképpen egy magasra emelt házikó, ágyat is találunk benne. A kereszteződéstől egy kilométert megtéve feljutunk a Görgényi-havasok legmagasabb csúcsára, az 1776 méter magas Nagy-Mező-havasra (Saca, Saca Mare). Ez Erdély egyik leglátványosabb vulkáni kráterének a peremén fekszik, innen jó kilátás nyílik a Kelemen-havasokra, a Görgényi-havasok északi részére, a Besztercei-havasokra, a Hagymásra és jó idő esetén (főleg télen) a Déli-Kárpátokra, Fogarasi-havasokra.
Télen túrasível, nyáron hegyi-kerékpárral tehetjük meg (majdnem végig) ezt a túrát.

pár fontosabb pont GPS koordinátái (WGS 84, fok° perc.perc’ formátumban)

© BBB [Böjthe-Beyer Barna]