Vármező (Câmpu Cetăţii, 600 m) – Égerfás-tó (lacul Égerfás, 710 m) – Vár-hegy (dealul Cetăţii, 823 m) – Tündér-forrás (izvorul Zânelor) – Vármező (Câmpu Cetăţii, 600 m)

jelzés: piros pont
távolság: 5.6 km
szintkülönbség: + 220 m, - 220 m
menetidő: 1 ½– 2 óra



Vármező (Câmpu Cetăţii, Burgfeld, 600 m) egy kis falú, Szovátától (Sovata) nem messze a Nyárád völgyében. Természeti adottságai és pisztrángos halastavai (itt van Románia legnagyobb pisztrángtenyészete) miatt a környék egyik kedvenc célpontjává, nyaralóhelyévé lett. Innen jó pár túra indul, a vidék történelmi és természeti szépségei, látványosságai felé. Itt több panziót, fogadót, kulcsos-házat találunk és Vármező sok állandó rendezvénynek (áfonya-, hő-léggömb-fesztivál) is otthont biztosít. A falu fölé magasodik a 823 méter magas Vár-domb (innen kapta a település a nevét) itt egykoron vár állt. Személygépkocsikkal, vagy rendszeres kisbusz (maxitaxi) járatokkal közelíthetjük meg Szovátáról (14 km) illetve Marosvásárhelyről (40 km). A vármezei túrák a falú központjából indulnak, itt táblák nyújtanak információt a négy választható útvonalról.
Felfele (keletre) haladunk (a kék kereszt jelzéssel közösen) 800 métert, míg elérjük a Nagy-Nyárád – Kis-Nyárád völgyek elágazását. A bal oldali ágon folytatjuk utunkat, 650 métert míg elérjük a Nagy-Nyárádon (Nirajul Mare) átvezető hidat. A kék kereszt jelzés a völgyúton halad tovább, mi az útról letérve a patak jobb oldalán futó ösvényen megyünk 300 métert, majd jobbra – délre fordulva – kikapaszkodunk a domboldalra, a tóhoz. Az Égerfás-tó (ahogy a Gyilkos-tó is) egy földcsuszamlás miatt keletkezett, az eltorlaszolt területen felgyűlt a forrás- és esővíz, így ez elárasztotta a területen levő égerfákat. Így most ezeknek a csonkjai állnak ki a kb. 40 méter átmérőjű gazdag életvilágú tóból.
Továbbkapaszkodva a hegyoldalon, 350 métert megtéve egy nyeregbe jutunk. Balra – nyugatra – térve feljutunk a 823 m magas Vár-hegyre (250 métert gyalogolva). Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így ír e helyről: „De hát a vár elnevezés honnan származik? Hol fészkelődhetnék ide vár ezen minden emberi laktól távol eső havasok magányában? Pedig e vadonban mégis volt vár, mert egyike nevezetesebb és terjedelmesebb ősvárainknak koronázta a Kétág közti büszke hegyormot, miről, ha annak meredek, bajosan megmászható oldalán felküzdjük magunk, azonnal meggyőződhetünk, mert ottan e vár egykori lételét bizonyító romokra fogunk találni.” A kilátó-fára felkapaszkodva rálátás nyílik a vármezői tavakra.
Visszatérve a nyeregbe, déli irányba ereszkedünk az ösvényen, majd 600 métert megtéve a Kis-Nyárád völgyében fekvő kiépített Tündér-forráshoz érünk. Innen a fakitermelő úton haladunk Vármező fele egy kilométert, míg visszajutunk a Két-ághoz, majd balra fordulva visszaérünk túránk kiindulópontjára.

pár fontosabb pont GPS koordinátái (WGS 84, fok° perc.perc’ formátumban)

© BBB [Böjthe-Beyer Barna]