Az Eszenyői-nyereg és alatta, az Eszenyő-pataknak a hegység keleti pereméig tartó 5 km-es szakasza meglehetősen éles határvonalat képez az Görgényi-havasok északi és középső része között. A Görgény völgye és a Maros-áttörés közötti hegytömb szélessége É-D irányban mintegy 22,5 km. A Fancsal-Öreg-tető-hegycsoportnak, vagy -masszívumnak is nevezett Észak-Görgény legfőbb orográfiai csomópontja a Fancsal-csúcs (1684 m), ebben futnak össze a különböző hosszúságú és irányú vízválasztó gerincek. Mint általában az egész hegységre, itt is jellemző a nyugat-kelet irányú asszimetria. Az északi főgerincnek is nevezett gerincszakasz hosszúságai a következők: Fancsal-Nagy-tető 2,3 km, innen tovább a Mojca 6 km, majd a Széles-tető 8,5 km, a Jód-mező orográfiai csomópontja 2 km, összesen közel 19 km. Innen nyugatra a Szász-pad mintegy 2,5 km-re ugrik ki, északra a Nagy-Égett-kő közel 8 km, majd a szoros kijárata Borziatelepnél kb. 6,5 km, összesen 14,5 km a Jód-mezőtől, a Fancsaltól pedig 33,5 km. A Széles-tetőtől ágazik ki a Belcsu-gerinc (3,5 km) folytatódva a Barta-tető (4 km) és a Lisztes-bérc felé, még 4 km a szorosig. A teljes gerinchossz így közel 12 km. A Széles-tetőtől DNy-ra ágazik a mintegy 6-7 km-es Preluka-gerinc (Lonka).
Ugyancsak a Görgény völgye felé ágazik a Doborla-tetőtől a Komárnik-gerinc (12,5 km); a Kis-tetőtől a Györgyi-mezőig 2,5 km, majd tovább a Tisza-kőig 11 km-es mellékgerinc ereszkedik le. A Fancsaltól K-re a Bérces-tető 2 km, az Öreg-tető még 2 km. A Bércesből ágazik délre a Bölény-tetőig egy 2,5 km-es gerinc, onnan pedig több 4-6 km-es mellékgerinc Laposnya irányába. A Bércestől DNy-ra a Fancsal beömléséig egy 13-14 km-es gerinc húzódik (Szél-les gerince). A Fancsaltól északra a Nagy-Erdős 6 km-re a Zászpás-tető még 4 km-re, míg a Szalárd-torkolat még 6 km-re van, ez a gerinc így 16 km-re tehető. A Nagy-Erdőstől Ny-ra a Rönkös-tető gerince 10 km hosszan nyúlik a Szalárd völgyéig. A Bércestől É-ra a Maros-szorosig húzódó gerincek is 10 km hosszúságúak: a Csobotány-patak két oldalán a Hosszú-hát - Disznós-tető ill. a Hosszú-hát - Marsinec nyúlványok. Míg Maroshévízről a Mogyorós-gerinc 12 km körüli, addig az Öreg-tető-Kereszt-hegy távolság csupán 3,5 km, az Eszenyő-nyeregig még 2,5 km. A Bakta-hegy É-D-i szélessége 8 km, Ny-K irányban azonban csupán 6-7 km.
A legfontosabb gerincek felsorolásából is kitűnik, hogy a Görgényi-havasok északi része meglehetősen tagolt, bár a Széles-tető-Fancsal-Öreg-tető vonulat szinte falként választja el a Görgény völgyét a Maros-szorostól. Az északi oldalon a legnagyobb és legszerteágazóbb medencéje a Szalárdnak van, mely számos mellékágával (Kis- és Nagy-Ciba, Belcsu, Sík-patak / Sestina, Hideg-patak, Nagy-ág, Sóla-patak, Magura-patak, Zsír-patak) hatalmas karéjt vágott magának. A Belcsu-Barta-gerinctől Ny-ra a Jód-völgy, míg a Nagy-Erdőstől K-re a két Göde völgyei és a Mogyorós-patak a legjelentősebbek.
A Görgény völgye enyhén asszimetrikus, jobboldali mellékágai hosszabbak és jórészt ÉK-DNy irányúak, a baloldaliak viszont rövidebbek és jórészt D-É irányúak (a Sziród-patak kivételével, mely DK-Ény irányú). A jobboldali mellékágak közül a legjelentősebbek a Kásva-patak (Üvegcsűri-patak), az Iszticsó a Kis- és Nagy-Iszticsóval, a Tiró-patak három forráságával (Tamás-, Sándor-, Györgyi-patak), Tisza-patak, Fancsal-patak, Fekete-, Mester- és Laposnya-patak. A fontosabb baloldali mellékágak: Köves-, Dulcsa-, Kanca-, Priszlop-, Sziród- (a Kaporján- és Fenyős-patakkal), Kis-Sebes-, Nagy-Sebes- valamint a leghosszabb és legfontosabb, a Székely-patak, mely a Mezőhavas kalderáját északról fűrészelte át. Laposnyánál ömlik össze a Laposnya-, a Fehér-ág és a Székely-patak, innen kezdődik tulajdonképpen a Görgény-patak; a fővölgy azonban a Fehér-ágon folytatódik K-re. Ez utóbbinak a mellékágai egyrészt a Kereszt-hegy déli oldalát, másrészt a Tatárka-masszívum északi oldalát barázdálják. Jelentősebb az Iszapos-patak, mely völgyfejét viszonylag közel tolta a túloldali Bakta-patakéhoz. A Méhes-nyereg (1150 m) mentén alig 2 km-re van a két patak egymástól, előbbi 0,5 km-re 100 m-rel, utóbbi 1,5 km-re 200 m-rel mélyebben csörgedezik a nyereghez képest.
Bár geomorfológiai szempontból még nem eléggé tisztázott a Fancsal-tömb felépítése, kialakulása, egyelőre a szakirodalom egy hatalmas kalderát feltételez a Kis-tető-Nagy-tető-Gödrös-Fancsal-Bérces-Öreg-tető és talán a Kecske-kő vonalán. Magyarázatra szorul a Kereszt-hegy szinte tökéletes kúp alakja, valamint a hegység északi lejtőin emelkedő Nagy-Erdős meredek csúcsa. Ez utóbbiról feltételezhető, hogy a vízhálózat bevágódásával felszínre hozott szubvulkáni test (lakkolit) lehet, hasonlóan pl. a Borgói-havasok főcsúcsához a Nagy-Henyéhez. A Kereszt-hegy pedig vagy egy szubvulkáni test, melyet az Eszenyő-, a Fehér-ág és a Laposnya-patakok bevágódása hozott felszínre, vagy az is lehet, hogy dagadókúpról van szó.
