A vulkáni kúpok sorozatából és az azokat összekapcsoló, körülvevő vulkáni-üledékes platóból felépülő Görgényi-havasok főgerince légvonalban mintegy 77 km hosszan húzódik a Felső-Maros-áttörés alsó bejáratánál levő Borziateleptől a Libáni-hágóig. Ha a gerinchosszt a Maros-szorosban található Palotailvától mérjük akkor  mintegy 61 km-rel, ha pedig Maroshévíztől, akkor csupán 51 km-rel kell számolnunk (utóbbi esetben azonban kimarad a Fancsal-tető.). A hegység legmagasabb csúcsát hordozó Mező-havas (Nagy-Mező-havas, Szálka-tető 1777 m), a Bucsin-hágótól északnyugatra elágazó - igen tekintélyes - mellékgerincen található. Ez utóbbi légvonalbeli hossza az elágazást jelentő Ferenci láza (1640 m) és a Nyárád-Görgény vízválasztóját hordozó Pogor-hegy (956 m) között mintegy 25 km (Pogor-tető-Páva-domb között Ny-K irányban 17,5 km, a többi ÉNy-DK irányban mérve). Ehhez még hozzá számíthatjuk a Sóvidéki-dombság főgerincét, amely Nyárádremete és a Kalonda-tető között eléri a 36,5 km-t s végül, de nem utolsó sorban a vulkáni fennsíkot, amelynek Parajd-Zetelaka vonalán mért kiterjedése (ÉNy-DK irányban) 25 km, szélessége a Kalonda-tető és a székelyvarsági Bolygó-mező között mintegy 15 km, Farkaslaka és a Bolygó-mező között viszont 17,5 km.

A hegység tagolódásában a vízhálózatnak, a Maros néhány fontosabb mellékfolyójának nyilvánvaló jelentősége van. A Szászrégennél a Marosba ömlő Görgény völgye (a hegység névadója) középső forráságával, a Fehér-ággal 52 km-re nyúlik keletre az 1130 m magas az Eszenyő-nyeregig. A kimondottan hegyvidéki folyószakaszt Erdőlibánfalvától számíthatjuk, ahol az Orsova-kő (967 m) és a Gyál-fő (995 m, a Komárnyik gerinc vége) között, 900 m magasságon a völgy még 6 km széles, 600 m magasságban 1,5 km széles. Ez esetben a hegyvidéki folyószakasz mintegy 27,5 km, 600 m eséssel (átlag 2,18 %). Ha pedig Zimc és Disznópatak településekig számítjuk, akkor a 22 km-en 530 m szintcsökkenéssel 2,4 %-os az átlagos esés. 900 m magasságban 2,5 km széles a völgy, 700 m-en 1,2 km, 600 m-en pedig mindössze 250 m. Az Eszenyő-tisztás a Kereszt-hegy (1516 m) és a Bakta-hegy (1368 m) tömbjei között 200-300 m-es relatív mélységével viszonylag könnyen áthatolhatóvá teszi a főgerincet, hisz tőle alig 1 km-re mélyül be az Eszenyő-patak.